Utólagos hőszigetelés

A mai gazdasági körülmények között - figyelembe véve a magas energiaárakat, és az egyre szélesebb körben elfogadottá váló környezettudatos gondolkodásmódot -, kiemelt szempont hogy épületeink minden tekintetben korszerűek legyenek. Ezen irányelvek egyik alappillére a megfelelő hőszigetelés. Ez az igény a mai, épületeknél (alapvetően az újépítésűeknél) már magától értetődő, nemcsak igény, de alapvető követelmény is. A korábban épült házaknál azonban még nem volt az. A különféle hőszigetelési eljárásoknak köszönhetően, meglévő épületeknél is lehetőség van a korszerűsítésre, a hőszigetelő képesség javítására, melynek előnyei közül a legfontosabbak:

• kisebb fűtési igény, ezáltal alacsonyabb energiafogyasztás (akár a fűtési költség 70%-a is megtakarítható)
• lényegesen kevesebb fűtési költség
• energiatakarékosabb, „környezetbarátabb” épület,
• télen és nyáron is jobb hőérzet, komfortosabb terek

Az utólagos épület hőszigetelés komplex dolog, mely több mindent magába foglal:

• falak utólagos hőszigetelése
• födémek, magas és lapos tetők hőszigetelése
• nyílászáró csere
• pincefödémek, átjárók alap felőli hőszigetelése

Az épület hővesztesége az esetek nagy többségében az alábbiak szerint oszlik meg:

Falazatok utólagos hőszigetelés elkészítésére az úgynevezett Dry-wit rendszerű technológiát alkalmazzuk, amely az épület falaira ragasztott szigetelőanyagot jelent.

Ez az alábbi rétegekből áll:

• falazat
• indítósín
• ragasztó tapasz
• szigetelő táblák, műanyag tárcsás dübellel rögzítve
  
• ragasztó tapaszba ágyazott üvegszövet háló és élvédők
• műgyanta alapú vékonyvakolat

1. A falazat bármilyen anyagú lehet ( tégla, mészhomok, salakblokk, könnyűszerkezetes stb).
2. Az indítósín egy alumínium anyagú profil, mely a szigetelés alsó lezárását biztosítja. Erről indulnak a szigetelőtáblák, ez biztosítja a szigetelés aljának egyenességét és profilja vízorr kialakítású (a felületen esetleg lefolyó nedvesség ide érve lecseppen és nem jut a szigetelés mögé).
3. A ragasztótapasz fajtája függ a szigetelőanyagtól (polisztirol lap, vagy ásványgyapot szigetelés).
4. A szigetelő táblák alapvetően kétfélék lehetnek:
1. polisztirol hab
2. ásványgyapot szigetelés

• két fajtája van, expandált (nedvességre érzékeny) és extrudált, vagy zártcellás (nedvességre nem érzékény)
• egyszerű dolgozni vele
• könnyen alakítható
• lehetőség van különböző keresztmetszetű profilok kialakítására is, így homlokzati díszek gyártására
• lábazati részen, illetve vízzel, nedvességgel közvetlenül érintkező felületeknél (talajban található szerkezeteknél, fordított lapostetőknél) csak polisztirol lapokat tudunk használni,
• olcsóbb

Ásványgyapot:

• nem éghető
• sokkal jobb páraáteresztő képesség
• természetes anyag (kőzetekből szálasítással készítik)
• drágább

Födémek, tetőszerkezetek utólagos szigetelésénél szintén  polisztirol, ásványgyapot és üveggyapot szigetelőanyagokat alkalmazunk A választott szigetelőanyag függ, a szigetelt tér további hasznosításától (padlás, nem használt tetőtér, járható/nem járható felület). Ezeknél a szerkezeteknél fontos a kiegészítő párazáró fólia alkalmazása.

Tetőtér szigetelése szarufák között

Padlástér szigetelés járható felülettel

A hőszigetelésnél mindig fontos kérdés az alkalmazott vastagság. 10-15 évvel ezelőtt jellemzően a 4-5 cm lapvastagságot alkalmazták falakon. Ez a szám jelenlegi tapasztalataink szerint 8-10 cm. Véleményünk szerint, falak külső szigetelésénél, tetőtereknél, lapos tetőknél, nem használatos padlásoknál célszerű minél vastagabb hőszigetelést alkalmazni, mivel fajlagosan a vastagabb szigetelés nem kerül sokkal többe. Falaknál nagyon jó eredményt érünk el minimum 8-10 cm vastagsággal, födémeknél, tetőknél 15-20 cm vastagsággal.

Nem javasoljuk azonban az épület belső oldali szigetelését! Ezt a fajta szigetelési módot nem huzamosabb tartózkodásra szolgáló épületeknél alkalmazzuk (nyaralók, nyári lakok), ahol a cél a minél hamarabbi felfűthetőség. A belső oldali szigetelés hátrányai:

• elveszítjük az épületszerkezetek hőtároló képességét/kapacitását
• problémák lehetnek a páralecsapódással, illetve a felesleges pára távozásával