A PASSZÍVHÁZ

 

A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából, - a kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak.

Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is. Passzívnak hívhatjuk azt az épületet, amelyik az átlagos energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát igényli, köszönhetően a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak, ezen kívül a fennmaradó energiamennyiséget minimális külső energiaforrás felhasználásával tudja biztosítani.

A körülbelül tíz százalékkal magasabb építési költségek néhány év alatt megtérülnek a 80-90 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségből származó megtakarításból kifolyólag. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak. Ennek akár tízszeresét is kénytelenek fizetni a régi, rosszul hőszigetelt házak lakói. Az épületek energiatakarékosságának növekedése, valamint a bioenergia fokozott hasznosítása függetleníti a passzívház-tulajdonosokat a fosszilis energiaforrásoktól.

Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az olyan technológiák iránt, amelyek lehetőséget biztosítanak energiatudatosabb, környezetkímélő, és nem utolsó sorban anyagi megtakarítással járó épületek kivitelezésére.

Ismérvek:

  • fűtési és hűtési energiaigénye egy régebbi épület fűtési energiaigényének 6-10, egy újnak pedig átlagban 12-15 százaléka. Rezsiköltsége tehát arányaiban még ennél is alacsonyabb.
  • mivel sehol sincsenek rések és vastag a szigetelés, a falak hőmérséklete állandó és nincs huzat.
  • gépi szellőzés van, ez pormentesen tartja a levegőt, nem engedi a túlzott mértékű párásodást, és garantálja az egészséghez szükséges mennyiségű friss levegőt.
  • aktív hűtés nélkül sem melegszik fel túlságosan nyáron
  

A szabványt a német Passivhaus Institut dolgozta ki. A legfontosabb kritériumok:

  1. A passzív ház fűtéshez és hűtéshez szükséges energiaigénye legfeljebb 15 kW négyzetméterenként évente.
  2. A passzívház primér energiaigénye – a fűtéshez, hűtéshez, melegvíz-készítéshez és a háztartási energiaellátáshoz szükséges mennyiség - legfeljebb 120 kW négyzetméterenként évente. A primér energiaigény kiszámításakor a megújuló energiaforrások 0-nak, a gáz 1-nek, a villany 2,5-nek számít.
  3. A passzívházban természetes úton legfeljebb a levegő 60%-a cserélődik ki még akkor is, ha a kinti és benti tér között 30 km per órás szélsebességnek megfelelő nyomáskülönbség alakul ki.
  4. Nyáron külső árnyékolók nélkül is 10% alatt van a valószínűsége annak, hogy 25 foknál magasabb lesz a benti hőmérséklet.  

Tapasztalatok:

A németországi tapasztalatok szerint 1991 és 2008 között az első, a darmstadti passzívház átlagosan 9,2 kWh energiát igényel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként évente – kevesebbet, mint amire bárki is számított, és mintegy 1/20-adát annak, amennyit egy átlagos, új építésű német épület. Nagy-Britanniában az enyhébb telek ellenére egy tipikus épület szintén 200 kWh energiát fogyaszt négyzetméterenként évente. A passzívházak energiaigénye egyébként a mérések szerint a legmagasabb az első évben, majd az épület kiszáradásával csökken, míg a 2.-3. évben megközelíti, illetve eléri a végleges átlagot.

 

Copyright © 2010
Technobuild Hungary Kft.
Powered by Webgyár
Design by Monokrome Vision